Jósvafő – Felszín alatti világ

Az UNESCO Világörökségi listájának földtani és felszínalaktani értékei közzé 1995-ben bekerült Aggteleki – karszt és Szlovák – karszt barlangjai között szerepel Jósvafőn kezdődő, végződő vagy jósvafői bejárattal is rendelkező barlang.

A 220 – 240 millió éves közép-triász korú mészkőben 2 millió évvel ezelőtt alakultak ki az alakjukban és ökológiai állapotukban eltérő barlangok. Jellemzően folyóvizes eredetűek, de vannak beszivárgó vizes (zsombolyok – függőleges aknabarlang) és feltörő vizes cseppkőbarlangok is.

A barlangok egyedülálló ökoszisztémát alkotnak, amely 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfajta számára biztosít életteret, és néhány faj endemikus (csak itt fordul elő) elsőnek innen került leírásra.

Jósvafői barlangok

1. Baradla barlang

A Világörökség részét képező barlangok közül a mérsékelt öv legjelentősebb és egyben legismertebb barlangja, a 25 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, amely rendelkezik Jósvafői bejárattal is.

2. Vass Imre barlang

A barlangot a Kis-Tohonya forrás (Jósvafő) árvízi forrástölcsérének kibontása után három szakaszban (1958, 1973, 1985) tárták fel.

3. Béke barlang

A barlang bejáratait mesterségesen nyitották meg, a Kőhorog-oldalban található Jósvafői bejáratot 1964-ben építették ki. A barlang hidrológiai rendszeréhez egy érdekes, barlangjainkban ritkán előforduló karsztjelenség is kapcsolódik - a Fejkoppantós-szifon kerülő járatában egy, időnként forrásként, időnként víznyelőként működő, fejlett tölcsérrel rendelkező katavotra látható.

4. Kossuth barlang

Jósvafő határában a Nagy-Tohonya forrás 1953. 09. 01. – 1956. 02. 07. közötti időszakban történő feltárása során (40 m hosszú táró) bejutottak a ma ismert barlang főágába.

Irodalomjegyzék

- http://elmenyekvolgye.hu/aggtelek-kornyeke/145-josvafo

- http://www.anp.hu/hu/baradla-barlang-voros-toi-kozeptura

- https://hu.wikipedia.org/wiki/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer

- Vértes László (1965): Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon.

- Vágvölgyi János (1955): A Baradla és a Béke-barlang kapcsolatának kérdése zoológiai szempontból.

- Székely Kinga (2005): Időutazás a cseppkövek birodalmában.

- Székely Kinga (2003): Baradla-barlang. – Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei

- Salamon Gábor (1998): A barlangok élővilága.

- Nyáry Jenő (1881): Az aggteleki barlang mint őskori temető.

- Kordos László (1980): Barlangkataszteri hírek.

- Jakucs László (1957): Aggtelek és vidéke, útikalauz.

- Hunfalvy János (1877): Baradla, az aggteleki barlang

- Czájlik Zoltán (1998): A Baradla és az őskori régészet

- Baksay Dániel (é.n.1898): Az Aggteleki barlang