ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE
1. Abaúj vármegye közigazgatása
1.1. Újvármegye
Az Aba-nemzetség (Aba Sámuel király) birtokait takarta, amely az Árpád-korban a későbbi Abaúj, Torna, Sáros és Heves vármegyék területeit foglalta magába.A I. Szent István-i vármegye rendszer szervezésétől egészen a XIII. század első feléig volt hozzávetőleg ugyanazon területi nagyságban, amelynek központi települése Újvár (a mai Abaújvár) volt.
1.2. Abaúj vármegye:
Az Árpád-kor végétől, amikor Hevesújvár megye és Sárosújvár megye önállósodni kezdett, jelent meg rendszeresen, a nemesi oklevelekben az Abaújvár megye (Abaúj vármegye) megnevezés. (A legrégebbi oklevél, amelyben az Abaújvár megye megnevezést használták 1263-ból való.) Az Abaúj vármegye megnevezés a XIV. század elejétől egészen 1881-ig, Torna vármegyével való egyesüléséig fennállt.
| Abaúj vármegye székhelye: |
XIV – 1647 1647 – 1881 |
Abaújvár Kassa |
Abaúj vármegye címere Kassa város címere
1.3. Abaúj - Torna vármegye:
Abaúj - Torna vármegye az 1881. évi egyesüléstől egészen 1950-ig, a Kommunista diktatúra kialakulásáig maradt fent. A vármegye életében a Trianoni békediktátum miatt történt területelcsatolás (1920) illetve a II. világháború eseményei többször hoztak változást, mind a terület nagysága, mind pedig a székhelye tekintetében.
| Abaúj - Torna vármegye székhelye: | 1881 – 1920 | Kassa |
| 1920 – 1938 | Szikszó | |
| 1938 – 1945 | Kassa | |
| 1945 – 1950 | Szikszó |
Abaúj – Torna vármegye címere
Abaúj-Torna vármegye a XX. század elején az alábbi hat járásra oszlott:
| Csereháti járás, székhelye | Szepsi |
| Füzéri járás, székhelye | Hernádzsadány |
| Gönci járás, székhelye | Abaújszántó |
| Kassai járás, székhelye | Kassa |
| Szikszói járás, székhelye | Szikszó |
| Tornai járás, székhelye | Torna |
A két világháború között (a Trianoni terület elcsatolás miatt) Abaúj-Torna vármegye Magyarországon maradt területe az alábbi öt járásra oszlott:
| Abaújszántói járás, székhelye | Abaújszántó |
| Encsi járás, székhelye | Encs |
| Gönci járás, székhelye | Gönc |
| Szikszói járás, székhelye | Szikszó |
| Tornai járás, székhelye | Bódvaszilas |
2. Abaúj természetföldrajza
2.1. Földrajza
Az északról déli irányba lejtő Abaúj - Torna vármegye területe közepes tengerszint feletti magassága 380 m.
A vármegye jelentős és egyben meghatározó síksága a Hernád-folyó völgye illetve a Kanyapta-patak völgye. Hegyei nagyrészt az Eperjes - Tokaji hegylánchoz, kisebb részt, pedig a Gömör - Szepesi érchegységhez illetve a Tornai mészkőhegységhez tartozik. A hegyek között meghúzódó völgyek közül az Abaúji térségben lévő Szádelő-völgy és a Tornai térségben lévő Áji-völgy a legjelentősebb.
Szárdellő – völgy Áji-völgy
2.2. Hidrológiája
Abaúj – Torna vármegye legnagyobb felszíni vízfolyásai a Hernád -és a Bódva folyó, amelyek meghatározzák a terület vízrajzát.
Hernád-folyó
A Hernád – folyó az Alacsony Tátrában a Király-hegy észak-keleti oldalából (Szepes vármegye) ered.
Bódva - folyó
A Bódva – folyó a Gömör – Szepesi érchegység déli lejtőjén (a Bódókai erdőben) ered.
Abaúj – Torna vármegyében egy jelentős felszíni állóvíz található, a Nagy és Kis-Milic mögött, az Orita hegy lábánál lévő Izra tó, amelyet a népnyelv ’tengerszemnek’ nevez.
Izra - tó
2.3. Geológiája
Abaúj – Torna vármegye területe északról délfelé lejt, és ezzel párhuzamosan szintén északról dél felé haladva egyre fiatalabb geológiai képződményekkel találkozunk.
