- Gibárt
- Encs
Gibárt vízerőmű
A Gibárti vízerőmű 1903-ban építette báró Harkányi János, hogy a Hernád-folyó vízenergiáját hasznosítva lássa el birtokait és a környék településeit villamos energiával.
A vízerőmű üzemvízcsatornás elrendezésű, amely áll
- a Hernád medrében épült duzzasztóműből,
- az árapasztóból,
- a két műtárgy között létesült árapasztó-surrantóból,
- az üzemvízcsatornából és a reá telepített gépházból, valamint a gépi berendezésekből áll.
A duzzasztómű és az erőmű jellegzetes, klasszicizáló épületének (tervezője ismeretlen). Az erőmű ma is működő eredeti főberendezéseit a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. szállította. A gépház keleti végéhez négyzetes alaprajzú, síklefedésű épület kapcsolódik, melyet 1949 - 1950-ben építettek a lebontott booster ház helyére, a 20 kV-os kapcsolóháznak.
A Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár által készített turbinák egyenként 9 m3/s vízmennyiség elnyelésére képesek, 76 %-os hatásfok mellett 294,4-294,4 kW (400-400 LE) teljesítményt adnak le a turbina tengelyén. Az 1967 - 1969. között időszakban került sor a turbinák alapos felújítására, amely munkálatokat a Ganz-MÁVAG végezte.
Az erőmű generátorait a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Részvény Társulat Elektromos Gyára készítette. (12 000 V-os, 19,3 A terhelhetőségű, váltakozó áramú, eredetileg 42 periódusú szinkron-generátorok). Az "O" típusú generátorok Bláthy Ottó Titusz tervei alapján készültek -1898-ban kezdték gyártani- amelyet a Ganz által a XX. század fordulóján Olaszországtól Dalmáciáig létesített vízerőműben beépített Ezek közül azonban napjainkra már csak a gibárti erőmű "O" típusú generátorai és gerjesztő gépei az egyetlenek, amelyek még munkaközben láthatók és bizonyítékai a 100 évvel ezelőtti magyar erőművi villamosgép gyártásnak.
Érték:
- az Európában egyedülállóan 1903 óta működő kisvízi vízerőmű
- klasszicizáló vízmű épület
- a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Részvény Társulat Elektromos Gyára által készített, eredeti állapotában működő, váltakozó áramú generátorok és a velük közös tengelyre épített egyenáramú gerjesztő dinamók. (a világon egyedülállóan)
Irodalomjegyzék
- www.muemlekem.hu (http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11428)
-http://kovacsmedia.hu/gibart/a-telepulesunk-bemutatkozik/a-telepules-latnivaloi/gibarti-vizeromu/
- http://encs.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Gibarti-Vizeromu.html
- http://wikimapia.org/11542480/hu/Gib%C3%A1rt-v%C3%ADzer%C5%91m%C5%B1
- http://brainmanpictures.piwigo.com/picture?/1060
Encs - Vasútállomás
A magyar királyi államvasutak Pest-Miskolc-Kassa fővonalán 1860. 08. 14.-én indult meg a közlekedés. Ongánál lép Abaúji területre és a Kassáig a Hernád-völgyében halad a folyó jobb oldalán.
(Széchenyi István az 1846-os országgyűlésen javaslatot tett, Magyarországon 4 fő vasútvonal építésére, amelyek között szerepelt a Pest-Kassa vonal építése is. A szabadságharc miatt a konkrét tervezéshez, szervezéshez gróf Andrássy Gyula csak 1856-ban tudott hozzá kezdeni.)
Az Encs városában található vasútállomás, 1860-ban épült (vasútállomásnak) a korra jellemző, klasszicista építészeti stílusban.
Az épület alaprajza puritán, egyszerű, az adott feladathoz (vasútállomás) alkalmazkodik, nincsenek benne un. funkció nélküli terek.
A homlokzata jellemzően vízszintesen tagolt, oldalt a homlokzatból kiugró (arányosan) résszel lezárva. A szigorú arányok alapján felépített megjelenésnek a díszítés antik jelleget kölcsönöz, amely hivalkodásmentes, egy hivatali épület kinézetét mutatja.
A klasszicista építészetre az egyszerű alaprajzán túl, jellemző az ismétlődő ablaksora, és a megjelenő, harmonikus homlokzati motívumai.
Az Encsen lévő vasútállomás épülete az Abaúji tájegység legmeghatározóbb, legmarkánsabb központi vasútállomása.
Irodalomjegyzék
https://hu.wikipedia.org/wiki/Forr%C3%B3-Encs_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1sainak_list%C3%A1ja
http://www.muemlekem.hu/muemlek?helyseg_nev=Encs
http://www.encs.hu/?module=news&action=show&nid=8770
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kassa%E2%80%93Hidasn%C3%A9meti-vas%C3%BAtvonal
Borovszky Sámuel – Abaúj-Torna vármegye