Kőtenger
Boldogkőújfalu határában a Nagy-Korsós-hegy alatt 5 ha területen található hazánkban és Európában is természeti ritkaságnak számító földtani képződmény, amely 1977-óta természeti védelem alatt áll.
A miocén földtörténeti korban (13 millió éve) a Nagy-Korsós-hegyről érkező forró és viszkózus andezites láva folyása közben blokkokra, tömbökre darabolódott és úgy szilárdult meg. A lávatakaró kialakulása után a blokkok közötti repedések tágítását a külső erők (pl. fagy, szél, áramló vizek) vették át, amelyek hatására elkülönülő andezit-tömbök jöttek létre. A további mállási folyamatok hatására a tömbök szélei lekerekítődtek és a közöttük lévő repedések finom agyagszemcsékkel töltődtek fel, amelyekben a növényzet is megtelepedett A fenn leírt földtani képződményt a külső megjelenése miatt nevezik kőtengernek.
Gagyi László címeres sírköve
A Gagyi ősrégi magyar család, amely az Abaúj vármegye névadó nemzetségéből az Aba nemzetségből származik, és 1689-ben halt ki. A Gagyi-családból a Szemerei, a Vendéghi illetve a Báthory nemesi családok származnak.
Felsőgagy településén található Magyarország egyik legősibb 1332-ből származó Árpád házi címere, Gagyi László gótikus sírkövén. A sírkő Felsőgagy település Kisboldogasszony Római katolikus templomban található.
