Az erődített várkastélyt Rákóczi Zsigmond építette a XVI. században. Felsővadászi Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem kora egyik legbefolyásosabb embere volt, aki megalapozta a Rákóczi-család vagyonát és hatalmát. A kastély és a hozzá kapcsolódó uradalom a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc bukása után királyi kézbe került, aki 1713-ban báró Meskó Jakabnak adományozta. A Meskó-családtól 1800-ban gróf Vay Ádám (II. Rákóczi Ferenc bizalmasának leszármazottja) vásárolta meg és egésze 1945-ig a család tulajdonába maradt. Az eredetileg egy emeletes várkastélyt a Meskó-család illetve a Vay-család is bővített, alakította. Az 1860-as átépítés során nyerte el jelenlegi kétszintes romantikus építészeti stílusú formáját. Az államosítás után (1950) a kastély épületben 1954-től általános iskola, majd körzeti általános iskola működik. A kastély körüli park bővelkedett növényritkaságokban, de a II. világháború után (államosításkor) ezeket kivágták, csak egy páfrányfenyő (ginko biloba) élte túl az esztelen romboást. Irodalomjegyzék - https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákóczi-kastély - http://www.dimo.hu/hu/cegek/22157/_II._Rakoczi_Ferenc_Altalanos_Iskola/Kultura/ Felsovadasz - https://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91vad%C3%A1sz - http://kastelyok.com/adatlap.php?details=164 - http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2758 - http://kastelyok.eu/content/borsod-aba%C3%BAj-zempl%C3%A9n-megye#Rákóczi-kastély felsövad - Miklauzic István (2013) – Nemesi Rákóczy család - Ballagi Aladár (1916) – Az igazi Rákóczi - Szegfű Gyula (1911) – A száműzött Rákóczi A kúriát Vendéghy Pál Abaúj vármegye alispánja építette 1820 – 1822 közötti időszakban, klasszicista építészeti stílusban. A kúriát a Hedry-család vásárolta meg, akiknek egyik nőtagjáról itt festett Szinyei Merse Pál, 1874-ben a híres „Lila ruhás nő” című festményét. A kúria alapja egy téglalap alaprajzú, manzárdtetős, földszintes épület, amelyet a XIX. század második és a XX. század első felében többször átalakítottak. Az épület hosszanti oldalán nyolcpilléres tornác húzódik, középen oromzatos portikusz található. (portikusz: - az épület főhomlokzata előtt nyílt oszlopcsarnok). A kúria hátsó részén kápolnaszerű kiugrás található, amelyet a Hedry-család nem kápolnának használt, és szervesen bekapcsolta az épületbe. A pince dongaboltozatos, a földszinten fiókos dongaboltozat található, de az épület belsejében a sík födém a mérvadó. A kúriát a XIX. században kialakított szabályos franciakert vett körül, de ennek mára már csak maradványai vannak Jelenleg több értékes növényt és botanikai ritkaságot találunk a kúria körüli parkterületen.
Vendéghy (Vendégi) - A Vendégi család együtt származik az Aba nemzetségből a következő családokkal: † Athinai, † gagyi Báthory, Berthóthy, † Budaméry, † Chirke, † Frichi, † Gagyi, Hedri, Keczer, † Kompolthy, † somosi Kőszeghi, † nádasdi Laczkffy, † Lápispataky, Rhédei, † Solymossy, † Somosi, † Sirokai, † Segnyey. 1479-ben bátori birtoka egyes részeit elzálogosítja a szakácsi Tokosoknak; 1485-ben birtoka van Abauj-Torna vármegye Vendégi, Alsó- és Felső-Gagy, Ujlak és Bátor helységeiben, miután már Sárosban voltak birtokai. Birtokos jelenleg F.-Mérán, Devecserben, Szikszón, Sz.-Andráson, Kassán. Czimere: balra fordult, hátratekintő, repülésre kész sas, mely leveles koronán áll, csőrében karikát tart. A sas jobb szárnya fölött korona; Sisakdísz a pajzsalak. Hedry - Sárosvármegye egyik legrégibb családja, mely az Aba-nemzetségből származott a gagyi Báthory, Bertóthy, Frichi, Sirokay stb. családdal együtt. Törzse az 1330-ban Szaláncz várát birt II. Péter fia, III. Péter, ki osztálykor Hedrychfalvát kapta s ettől vette sarjadéka a Hedry nevet. Irodalomjegyzék https://hu.wikipedia.org/wiki/Gagyvend%C3%A9gi http://www.szeporszag.hu/Gagyvend%C3%A9gi.telepules http://www.szeporszag.hu/Vend%C3%A9ghy-k%C3%BAria.latnivalo http://itk.isaszeg.info/gagyvendegi-vendeghy-kastely http://epulettar.hu/projekt/vendeghy-kuria-gagyvendegi http://beszelo.c3.hu/cikkek/egy-regi-foldesur http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2772 A Kékedy-család a XVI. század végén a XVII. század elején építette fel gótikus stílusú, reneszánsz várkastélyát, egy a XV. század végén épült, téglalap alaprajzú földesúri udvarház helyén. Az épület sarkait kerek tornyok tagolták és udvarát / kertjét magas, lőrésekkel ellátott kőkerítés védte. Az alap kastély épület a jelenlegi északi épületszárnyból állt, amelyet később déli irányba kibővítették egy lakótömbbel és hozzákapcsolódó szögletes olaszbástyákkal. A kastélyrészt 1613-ban felújították, majd az 1640-es években átalakították, amelynek keretében új szárnnyal bővítették, zárt udvarossá alakították, illetve két sokszögű olaszbástyával megerősítették. Az eperjesi Melczer-család 1658-ban házasság révén szerezte meg a kastélyt, amikor Kékedy Balázs egyetlen gyermeke, Katalint és Melczer János összeházasodott. A Thököly-féle háború idején kifosztották, amit egy 1708-as feljegyzés elhagyottnak írt le. A kastély épület felújításába az 1770-es években Melczer Ágnes és férje Zombory Zsigmond, Abaúj vármegye alispánja kezdtek bele. Melczer Georgina és testvére Malvin 1863-ban a kor jellegzetes építészeti stílusába (romantika) átépítette, meghagyva az eredeti várkastély elrendezést. Ebben az időben a kastély a vidéki kulturális élet egyik legjelentősebb színhelye volt, hiszen a nővérek támogatták a művészeteket.
Kékedy (Alsókékedi) - Kihalt család, mely a XVI. században szerepelt. Czimere: Hármas halmon álló daru, csőrében szőllőt, fölemelt jobbjában golyót tartva. Sisakdísz ugyanaz. Irodalomjegyzék https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9ked http://www.zemplenimuzsa.hu/06_2/egey.htm https://hu.wikipedia.org/wiki/Melczer-kast%C3%A9ly http://elmenyekvolgye.hu/varak/25-kekedi-melczer-varkastely http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2852 Római katolikus templom (Szent András)
A XII. században épült román stílusú templom első írásos említése 1283-ból való.A templom különleges kettős szentélye és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajója a XII. század második felében épült. (Egyes források szerint II. András király felesége Gertrúd királyné kíséretéhez tartozó merániai stílusban tervező építész építette.)A templomot a XIV. század első felében gótikus stílusú hajóval bővítették nyugati irányban, és ekkor készült a diadalív illetve a falak egész alakos képei, amelyek szent András legendáját és az apostolokat ábrázolják.
A török időkben feldúlták és a XVIII. század második felében barokk stílusban készült el a festett karzata, szószéke illetve mellékoltára valamint a fa Mária szobor.
Református templom
A kőfallal övezett román kori, gótikus eredetű Vizsolyi református templom a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba szerepel.
A templom hajójához kisebb dongaboltozatos szentély, kórus illetve ehhez negyedgömb boltozattal fedett félkörös apszis (fülke ahol az oltár van) kapcsolódik.
A templomot a XIV. században átépítették, amelynek során egy szélesebb hajóval és a toronnyal egészült ki. A tornyot lőrések és gótikus ablakok tagolják.
Freskói közül Krisztus születése és a három királyok a XIII. századból, Krisztus szenvedése a XIV. századból, Szent László legendája, pedig a XV. századból való.
A barokk stílusú díszes fa koronával ellátott szószéke 1792-ből való.
A diadalíven az alábbi szöveg olvasható:
Quid hic stas si non oras rotius exi foras!
Ki itt állsz és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!
Görög katolikus templom (Istenszülő elszenderülése)
Az 1785 – 1797 közötti időszakban épült késő barokk stílusú templomot 1797. november 5.-én szentelték fel. A templom tornya 1805 – 1807 között épült.
Az ikonosztáziont, az oltárt és az előkészítő asztalt 1816 – 1822 közötti időszakban készítette a kor egyik leghíresebb ikonfestője Szárics Jakab. A templombelső festését Boda József az eperjesi egyházmegye hivatalos festője végezte.
Magtár épülete
A Vilmányban található magtár épület műemléki védelem alatt áll, amelynek törzsszáma 1117.
A kétszintes, oromfalas és nyeregtetős magtár az 1820-as években épült klasszicista stílusban. A földszint egyik felét négy oszlopon nyugvó cseh süvegboltozat fedi, a másikat, pedig gerendafödémes. A hosszanti homlokzat földszintjén két nagyméretű faajtó található. A hosszanti homlokzaton 4 – 4, a rövidebb homlokzaton, pedig 2 – 2 fekvő téglalap alakú magtárablak található.
Az emelet tagolatlan, egyetlen hatalmas tároló helységből áll
Konc falva / bányászfalu
Telkibányától 3 km-re a Fehér-hegyen található Kocfalva XV. századi bányatelepülés, amely jelenleg védelem alatt van, ipartörténeti romnak számít.
Az erdő közepén lévő Koncfalva 28 rom épületből áll, amelynek falmaradványai állnak.
A középkori a kitermelt ércek (arany, ezüst) önálló kis településeken történtek úgy, mint Koncfalván, amely a térség legjelentősebb ilyen jellegű települése volt. Itt tisztították a nemesérceket és a bányászok a munkanapokon itt laktak.
Az arany mosásához szükséges volt folyó vízre, ami a területen a Kánya-hegy alá bemenő Veresvízi-patak. Tompa Mihály Verespatak című költeménye Koncfalva egyik legandáját dolgozza fel.
Rákóczi kastély
Vendéghy kúria
Melczer kastély
