Abaúji lábatlan
Az Abaúji lábatlan, mint az Abaúji tájegység jellegzetes étele szerepel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárban.
Az Abaúji térségben a lábatlan tyúk, ami lábasban készített főtt töltelék a vasárnapi ebédek része volt, de jelen időszakban is készítik az egyházi ünnepek (húsvét, pünkösd, karácsony …stb.) időszakaiban. Vasárnapi ételnél az első fogás a tyúkhúsleves; ami után a levesbe főtt tyúkhús és a lábatlantyúk kerül (szeletekre vágva) felszolgálásra.
Abaúji soros laska
„Laska –általában igen laposra, vékonyra kinyújtott tésztából való sütemény, mely a lepényhez leginkább hasonló. Készítik közönséges kenyértésztából, de néha finomabb lisztből is. Szétmetélve vagy szaggatva levesbe vetik, vagy leforrázva, megzsírozva, túrózva, mákozva tésztás ételek gyanánt adják fel.” (Magyar nyelv szótára 1861).
A soros laska a történelmi Abaúj vármegye területén évszázadok óta közkedvelt ételnek számít. A laskát az Észak-magyarországi részen több formában készítették, amely jellemző volt az adott tájegységre, az ott élő emberek étkezési szokásaira. Az Abaúji térségben a laskát sorozzák, ami azt jelenti, hogy a kinyújtott tésztát megzsírozás után összehajtogatják majd sütik.
Gönci Magyar kajszibarack
A kajszibarack (Prunus armeniaca L.) egy mélyen gyökerező, vörösesbarna kérgű, évelő, lombhullató fa, amelynek virágai fehér színűek, magányosan vagy csoportosan helyezkednek el.
Rendszertani besorolása:
A növények (plantae) országán, a zárvatermők (magnoliophyta) törzsén belül a valódi kétszikűek (eudicots) csoportjába tartozik.
Rend - Rosales (Rózsavirágúak)
Család - Rosaceae (Rózsafélék)
Nemzetség - Prunus
Fajtacsoport - Armeniace
Faj - Prunus Armeniace L. (kajszi barack)
Fajta - Prunus Armeniace ’gönci kajszi’ (Gönci magyar kajszi)
A gönci magyar kajszi jellemzője:
Érési ideje: június közepe
Alak: gömbölyű, kúpos
Gyümölcshéj színe: élénk narancssárga, a napos oldalon élénkpiros
Húsa: aranysárga, finomrostú (éretten lédús)
Állománya: kemény
Mérete: középnagy / legkisebb átmérő 40 mm
Súlya: 40-55 gramm
Fája: közepes növekedésű, koronája félgömb alakú zömök
A kajszibaracknak magas (többi gyümölcshöz viszonyítva) az A -és a B-vitamin tartalma, illetve jelentős a K –és a Mg tartalma, ami a szívizomra van kedvező hatással.
A kajszibarack átlagos beltartalmi jellemzője 100 g gyümölcsre vetítve: energiatartalom 51 kcal, A-vitamin 2700 NE, B1-vitamin 0,03 mg, B2-vitamin 0,04 mg, C-vitamin 10,00 mg, Kalcium 17,00 mg, Foszfor 23,00 mg, Nátrium 1,00 mg, Kálium 281,00 mg, Magnézium 7-14 mg.
A kajszibarackról először 1667-ben Lippay János „Posoni kert” című könyvében lehetett olvasni „kajszi Baraczk” néven. A mezőgazdaság -és a piac megerősödése, valamint a paraszti réteg polgárosodásának segítette elő a kajszibarack népszerűségét. A XIX. század végén felbukkanó filoxéravész miatt az Abaúji tájegységen sok szőlőterület maradt műveletlenül, amelyeket gyümölcsfákkal (kajszibarack fával) telepítették be. (Sok paraszti gazdaságnak ez adta a fő bevételét). A kajszibarack elterjedését hírneve megelőzte, hiszen az 1867-es Párizsi Világkiállításon bemutatásra került, ahol aranyérmet hozott hazánknak.
A gönci magyar kajszibarackot 1960-ban négy tudós hozta létre tájfajta-szelekcióval a magyar kajsziból. Jelentősége azért volt, mert sikerült egy olyan értékes válogatást megalkotni, amely rendszeresen és bőven terem, megtermékenyülése is tökéletes, zamatos, kiváló ízű és minden betakarítási célnak megfelelt.
A kajszibarack fának nagy a hő- illetve fényigénye, jól tűri a százasságot és kedveli a meszes talajt. Eredményesen a Balaton-Miskolc vonal fölött termeszthető, de a legjobb minőséget az Abaúji tájegységen (Göncön és környéke) 150-300 tengerszint feletti területen kaphatjuk.
Irodalomjegyzék
- Abaúj-Gönc Szövetkezet – Gönci kajszibarack (2008)
- www.magro.hu
Gönci barackpálinka
A gönci barackpálinka meghatározott termőterületen termett, és készített kajszibarackból származó pálinka.
Érzékszervi tulajdonságok: tükrösen tiszta, színtelen, esetleg halványsárga színű, kajszibarackra jellemző ízű és illatú ital. A kellemes magzamat része a hagyományos ízlésvilágnak. A terméket nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Ágyas pálinka esetén a gyümölcságyas érlelés által finomított zamatú, és a gyümölcsöknek megfelelő színű.
Kémiai és fizikai tulajdonságok:
- alkoholtartalom: legalább 37,5% V/V
- metilalkohol tartalom: legfeljebb 1200 g/hl abs.alk.
- összes illóanyag tartalom: legalább 200g/hl abs.alk.
- hidrogén-cianid tartalom: legfeljebb 7g/hl abs.alk.
A további minőségi követelményeket a 2008. január 15.-i 110/2008/EK rendelet és a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény tartalmazza.
Termesztési körzet
A termék alapanyagául szolgáló kajszibarack a Gönci termelési körzet (Hernád-völgye, Cserehát –és Szerencsi dombság) településeinek barack telepítésére alkalmas területein termeszthető. (A gönci barackpálinkát kizárólag az alább felsorolt településeken működő szeszfőzdében szabad előállítani, palackozni. Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Zsujta, Arka, Boldogkőváralja, Hejce, Hernádcéce, Korlát, Vizsoly, Abaújkér, Encs, Fancsal, Forró, Ináncs, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Alsógagy, Felsővadász, Lak, Selyeb, Szakácsi, Alsóvadász, Homrogd, Szikszó, Sajóvámos, Sajópálfala, Miskolc, Fulókércs, Garadna, Baktakék, Beret, Detek, Léh, Abaújszántó, Golop, Megyaszó, Monok, Rátka, Tállya, Bekecs, Legyesbénye, Szerencs.)
Prunus armeniaca L. faj fajtái
A Gönci magyar kajszi, a Magyar kajszi C 235, a Mandulakajszi, a Bergeron, a Ceglédi a Piroska, a Ceglédi bíborkajszi, a Ceglédi arany, a Ceglédi óriás, és a Pannónia.
A pálinka alapul szolgáló fajta azonosságú gyümölcsnek optimális érettségűnek (érettől egészen a túlérettig), romló hibáktól -és idegen anyagoktól (növényvédőszer maradvány, föld, levél, gally… stb.) mentesnek kell lennie, illetve zöld vagy penészes gyümölcsöt nem tartalmazhat. A gyümölcs mennyiségi átvétele súlymérés, minőségi átvétele érzékszervi és analitikai vizsgálatok (szárazanyag tartalom, PH érték) alapján történik. A refrakció %-a legalább 15,0; a gyümölcsméret: legkisebb átmérője pedig 30 mm.
Irodalomjegyzék
- Elek László: A gyümölcstermelés alakulása Magyarországon 1895-1959. Agrártörténeti Szemle VIII.272-302. Budapest (Akadémiai Kiadó), 1966.
- Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Karcag (Kertész József könyvnyomdája),1926.
- Korponay János: Abaúj vármegye monographiája. Kassa, 1871.
- Lippay János: Posoni kert III. Bécs, 1664-1667.
- Nyujtó Ferenc- Surányi Dezső: Kajszibarack. Budapest (Mezőgazdasági Kiadó), 1981.
